2015. december 21., hétfő
Előszó
Megírni egy könyvet a saját életünkről...A pszichológusom szerint segít a lelkemen,ha kiadom a felesleges fájdalmakat.Elhiszem én neki azt,amit mond,de belegondolt már,hogy milyen kegyetlen érzés felidézni azt a sok rosszat,amit tettek velünk?Nem véletlenül söpörtük az agyunk egy eldugott részébe,most pedig újra elő kell ásnunk és eltávolítani végleg,hogy megnyugodhassunk.Kíváncsi leszek,ha a könyv végéhez érek,vajon megérte-e kifizetni azt az óránkénti háromezret vagy csak pocsékolás az egész.Egészen pici voltam,talán 8 éves,amikor először elvitt anyukám egy pszichológushoz.Először csak sírtam,hogy én bizony nem fogok bemenni egy idegenhez és nem fogom neki elmesélni az életemet,az az enyém és csak rám tartozik.Aztán teltek a percek,az órák és én egyre jobban éreztem magam mellette.Sokat sírtam,mégis úgy éreztem ő az,akiben a világon a legjobban megbízhatok.Megértette a problémáimat és igazat adott nekem a szüleimmel szemben,amiért én felnéztem rá és már akkor eldöntöttem,hogy én is olyan akarok lenni,mint ő.Akarok segíteni másoknak,hogy elfelejthessék a sok bajt,a szomorúságot és kaphassanak egy cseppnyi örömöt az életben,bármilyen formában is legyen az.Rátértem egy útra,melyet senki sem támogatott.Igaz egyedül maradtam,de elértem azt,amire vágytam,segíthetek másokon egy olyan formában,melyet én magam is élvezek,melyben a saját problémáimat is képes vagyok megoldani és közben ők is feloldódnak,megfeledkeznek a rosszról.Egy koravén ember vagyok,fiatal testemben a lélek már oly sok mindent megért,oly tapasztalt,melyről másoknak fogalma sincs első látásra.Tudom,hogy sok ember nem ért egyet azzal,amit én gondolok,ahogyan én cselekszem és amely sorokat itt leírok majd,de mindenkinek más a nézete,mindenki máshogy éli meg az életet és biztos vagyok benne,hogy nem csak én vagyok az egyetlen olyan ember,akinek olyan az élete,mint az enyém.Remélem,hogy ez a könyv reményt ad másoknak,hogy van kiút a sötétségből,saját akaratunkból is megváltoztathatjuk az életünket olyanra,amilyenre mi szeretnénk,csak kitartás és sok ima kell ahhoz,hogy ezt mind elérjük.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése